2016. augusztus 7., vasárnap

Bükk maraton

Hűvösen indul a reggel, de gyorsan felpörögtünk 6 órakor ahogy terveztük el is indultunk egy autóval 6-an. Mindenki éber volt csak a „harcos” fáradt meg egy kicsit, de nem engedtük aludni ;)
Időben érkeztünk átvettük a rajtszámokat, összeraktuk átnéztük a bicajokat és már álltunk is be a rajthoz. Nem volt érdemes melegíteni mert még egy órát álltunk mire elindulhattunk, de ez sem vette kedvünket jókedvűen beszélgettünk tereltük a figyelmünket az előttünk álló megmérettetésről.
Úgymond lassú rajt volt, de a síkon azért felvettünk Lacival egy 28-30 –as átlagot. Ez csak az etetés volt szép lassan elkezdett emelkedni. Sokáig együtt tudtunk menni Lacival váltva húztuk egymás a hosszú emelkedőn. Egy sajnálatos amatőr borulása miatt viszont lemaradt tőlem. Nemsokára egy durva emelkedő következett ami ki is fogott kicsit rajtam, na meg az előttem lévők akik tolták a bicaj, mellettük vízmosás nem bírtam lepattantam majd tolva elmentem mellettük. A hegy tetején újra nyeregben ültem és megindultam a kis fennsíkos részen, enyhe lejtő egy két 90° -os kanyar és megláttam a frissítőpontot. Gyors töltés a kulacsba és csapattam is lefelé kicsit félve a mély murvás részek miatt. Amikor már éppen kezdtem volna élvezni a gurulást megint egy felfelé következett, de ezt szinte erőlködés nélkül meg lehetett csinálni. A tájat megcsodálni is volt idő kicsit elvarázsolt. :D
Kis hullámvasutazás jött hol fel hol le de nagyon élvezhető. A nap már felmelegítette a levegőt, de még elviselhető volt nem az a nagy hőség ebbe a menetszél is segített. :P
Már csak az utolsó ereszkedés várt sokak mellett el tudtam menni felfelé nagyon élveztem. Felszívtam magam és a lefelében sem húztam annyira a féket. Ez így is lett egy két embert be is értem. Megálltam segíteni két lánynak akik defektet kaptak, adtam belsőt pumpát, majd folytattam az utam. Nagyon jó volt a lefelé nem meredek ezért beletapostam a pedálba nehogy guruljak már.
Éreztem az erőt a lábamban.

Az erdőből kiérve szinte már csak egy hosszú egyenes várt ránk, ahonnan indultunk. Már láttam a célt, de még egy kis hurkot beletettek és így kategória 70. –ként értem be. Angi a hű „sajtósunk” ott várt minket a célban mint mindig (Nagyon Szépen Köszönjük Neki) és készítette a videót a beérkezésről. Laci 6 perccel utánam már be is futott. Megvártuk a többieket, szép lassan kis csapatunk minden tagja megérkezett.
Bepakoltuk a bicajokat és mentünk sorba állni az ebédért. Kicsit várni kellett, de jó társaságban gyorsan repül az idő.
Jól éreztük magunkat, szuper verseny volt hűen egy top maratonhoz.

-Józsi-








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése